A trauma hatása a személyiségre. 

A trauma hatása a személyiségre. A lelki sérülés hosszú távú következményei.


A traumatikus események olyan mély sebeket hagyhatnak maguk után, amelyek nemcsak a mindennapjainkat, hanem személyiségünk fejlődését és alakulását is befolyásolják.

A trauma hatása sokrétű, és minden ember különbözőképpen dolgozza fel az életében átélt súlyos megrázkódtatásokat. 

Az azonban biztos, hogy a traumák nem múlnak el nyomtalanul – hatásuk hosszú távon kihat az egyén érzelmi, kognitív és viselkedésbeli működésére.

Mi is az a trauma?

A trauma egy olyan intenzív érzelmi vagy fizikai stresszhelyzet, amely az egyén képességeit meghaladja, és ezért hosszan tartó negatív hatást gyakorolhat a lelki egészségre.

A traumák lehetnek egyszeri események, például egy baleset vagy természeti katasztrófa, de krónikus stresszorok is, mint a gyermekkori bántalmazás, családon belüli erőszak vagy a hosszú távú elhanyagolás.

A traumatikus események befolyása jóval túlmutat az azonnali hatásokon, hosszabb távon is éreztetik hatásukat.

A feldolgozatlan trauma megrázza az ember alapvető érzelmi és viselkedésmintáit, és idővel a személyiség részévé válhat. Itt tovább olvashatod: a trauma hatása a személyiségre.

A trauma hatása a személyiségre

A traumák jelentősen formálhatják a személyiséget, mivel ezek az élmények képesek átírni az önmagunkról és a világról alkotott alapvető elképzeléseinket. 

A trauma többféle módon mutatkozik meg, és jellemzően az alábbi területeken érzékelhető a hatása.

1. Önbizalom és önértékelés

A traumát átélt személyek gyakran küzdenek alacsony önértékeléssel és önbizalomhiánnyal. Ha valakit például gyermekként bántalmaztak vagy elhanyagoltak, kialakulhat az érzés, hogy ő maga értéktelen, nem szerethető vagy nem érdemli meg a szeretetet. 

Ezek a gondolatok mélyen beágyazódnak a személyiségbe, és hosszú távon hatással lehetnek az önmagukkal való kapcsolatukra, valamint másokkal való interakcióikra is.

2. Érzelmi instabilitás

A traumát átélt emberek hajlamosabbak az érzelmi instabilitásra. Gyakran váltakozik náluk a szorongás, depresszió, düh és apátia érzése. 

Ez azért van, mert a trauma következtében az érzelmi szabályozás nehezebbé válik. 

Az agy stresszre adott reakciója megváltozik, ami miatt az érintettek sokkal érzékenyebbek lesznek a jövőbeli stresszhatásokra.

3. Bizalom és intimitás problémái

Azoknak, akik súlyos megrázkódtatást éltek át, sok esetben nehézséget okoz a bizalom kiépítése mások felé.

Ha valakit korábban elárultak, kihasználtak vagy megbántottak, természetes reakció, hogy az ilyen személy nehezebben épít ki mélyebb kapcsolatokat. 

Az intimitás és a bizalom problémái egy idő után kihatnak a romantikus kapcsolatokra is, ami gyakran nehezíti a kapcsolatok stabilitását.

4. Poszttraumás stressz zavar (PTSD)

Sok trauma által érintett személy esetében alakul ki poszttraumás stressz zavar (PTSD). Ez a mentális betegség erősíti a trauma hosszú távú hatásait. Az érintettek állandóan újraélik a traumát, visszatérő rémálmok vagy „flashbackek” formájában. 

A PTSD-ben szenvedő személyek kerülik azokat a helyzeteket, amelyek a traumára emlékeztethetik őket, ami szociális elszigetelődéshez és depresszióhoz vezethet.

Traumafeldolgozás: Az érzelmi ellenálló képesség fejlesztése

Annak ellenére, hogy a traumák mély nyomot hagyhatnak a személyiségben, az emberek képesek megerősödni a nehézségekből. 

Az érzelmi ellenálló képesség – azaz a reziliencia – lehetővé teszi, hogy az egyén megküzdjön a stresszel és a fájdalommal, és fejlődjön a nehézségek ellenére.

1. Öngondoskodás és terápia

A traumák hatásainak csökkentése és a személyiség fejlődése érdekében sokan keresnek fel terapeutákat. A pszichoterápia, különösen a kognitív viselkedésterápia (CBT) és a traumaorientált terápia hatékony módszerek a traumafeldolgozásban. 

Ezek a módszerek segíthetnek az egyéneknek abban, hogy új perspektívákat találjanak, és megtanuljanak jobban megbirkózni a fájdalmas élményekkel.

2. Pozitív kapcsolatok kiépítése

Azok az emberek, akik traumát éltek át, gyakran keresik a biztonságot másokban, még ha kezdetben nehéz is számukra a kapcsolatok kialakítása. 

A támogató barátok és családtagok, vagy akár a közösségi csoportok segíthetnek abban, hogy az valaki újra megtalálja az önbizalmát és a másokba vetett bizalmat.

3. Érzelmi ellenálló képesség építése

Az érzelmi ellenálló képesség fejlesztése hosszú folyamat, de alapvető fontosságú a trauma utáni helyreállításban. A pozitív pszichológiai megközelítések, mint például a meditáció, a mindfulness vagy az önismereti tréningek segíthetnek az érzelmek szabályozásában.

Hozzájárulnak ahhoz is, hogy az illető újra biztonságban érezze magát a saját bőrében.

Kutatások kimutatták, hogy a trauma az érzelmi ellenálló képesség (reziliencia) alakulását is befolyásolja.

Azok, akik erősebb rezilienciával rendelkeznek, hatékonyabban tudják feldolgozni a traumát, és kevésbé valószínű, hogy tartós negatív hatásokat tapasztalnak, például krónikus mentális egészségi problémákat vagy személyiségzavarokat. (Forrás)​

A trauma mint növekedési lehetőség 

Bár a feldolgozatlan traumák súlyosan befolyásolhatják az életminőséget, sok ember képes úgy feldolgozni a traumát, hogy az erőforrásként jelenik meg az életükben.

Ezt nevezzük poszttraumás növekedésnek. Azok, akik átestek ilyen tapasztalatokon, gyakran számolnak be arról, hogy megerősödött az önismeretük, mélyebben értékelik az életet, és fokozott érzékenységet fejlesztettek ki mások problémái iránt.

Záró gondolatok

A traumák mélyreható hatással vannak a személyiségre, és ezek a hatások hosszú éveken át meghatározhatják az egyén érzelmi és társas életét.

Azonban a megfelelő támogatással, terápiával és önismerettel az képesek lehetünk nemcsak feldolgozni a traumákat, de tanulni is belőlük, és újraépíteni önmagukat.

A sérülések feldolgozása nehéz folyamat, de az érzelmi ellenálló képesség és a támogató közeg segítségével a személyiség fejlődhet és megerősödhet. A traumák így akár katalizátorként is szolgálhatnak a személyes növekedéshez és az életminőség javításához.

A következő is érdekelhet:

Kapcsolódó Cikkek